A kékszakállú herceg vára

Kiállítás a Radóczy Mária Galériában, Budafokon

Mindig oda voltam a hátborzongató történetekért, gyermekkoromban az Ezeregyéjszaka meséi, később Edgar Allan Poe és Ambrose Bierce történetei voltak a kedvenceim, utóbbi Chickamagua című novellájából készítettem a diplomamunkámat is, egy kétnyelvű könyvet, fekete-fehér illusztrációkkal.

Így aztán rendkívül lelkes voltam, amikor Radóczy Mária meghívott, hogy vegyek részt a kiállításon. (Megnyitó: 2017. május 13. 16 óra) A kékszakállú herceg meséjénél nem kell hátborzongatóbb, izgalmasabb és összetettebb, sokrétűbb történet, ami ráadásul képileg, szimbólumaiban is nagyon gazdag: Nő – Férfi, Világosság – Sötétség, a 7 titkolt kamra…

Charles Perrault  író /1628-1703/  Lúdanyó meséi c. kötetének legfélelmetesebb meséje a Kékszakáll, Bartók Béla operája, A Kékszakállú herceg vára, mely Balázs Béla szövegkönyvéből született, a 20. század operatörténetének egyik legnagyobb hatású darabja. A székely folklórkincsben is megjelent a Kékszakáll-történet magyar változata, Molnár Anna balladája, melyet a kiállításmegnyitón Fabók Mariann színész, bábművész és Keresztes Nagy Árpád kobzos, énekmondó elevenített meg számunkra nagyon megindítóan, Bakó Károly grafikusművész bábja segítségével.

Miképp a legtöbb mesének, vagy legendának, úgy ennek a történetnek is megvan a valóságalapja.

A 15. századi Franciaországban élt két gazdag, nemesi családból származó férfi történetét gyúrta össze a szájhagyomány Kékszakáll személyévé. Az egyikük hat feleségét ölte meg tomboló kéjvágyában, míg az előkelő Montmorency-Laval családból származó, torz lelkű Gilles de Rais báró száz és száz ártatlan fiúgyermek haláláért volt felelős.

Gilles de Rais történetét a Rubicon folyóirat oldalán megtaláljátok.

Zámori Zsófia - Gilles de Rais pajzsa01

Zámori Zsófia alkotása – Gilles de Rais pajzsa

Azonban létezik egy korábbi, breton legenda is, Conomar and Tryphine története, mely még inkább hasonlít a Kékszakáll storyhoz, így talán még valószínűbb eredete annak. Tryphine, Waroch leánya férjhez megy Conomarhoz. Bár először fél a házasságtól, mert Conomarról olyan pletykák keringenek, hogy megölte három korábbi feleségét, azonban végül kénytelen beadni a derekát, mert Conomar megfenyegeti, hogy hadsereggel jön vissza érte. Tryphine-nek annyi a kikötése, hogy ha a férfi nem jól bánik vele, akkor visszatérhessen atyjához. Eleinte úgy tűnik a házasság működik, amíg egyszer Tryphine fel nem fedez egy titkos kamrát Conomar várában, melyben az előző feleségek holttesteit őrzi a férfi. Míg az ifjú feleség imádkozik értük, a meggyilkolt nők lelkei figyelmeztetik, ha ő is terhes lesz, Conomar meg fogja ölni őt egy prófécia miatt, mi szerint Conomart a saját fia fogja meggyilkolni. A lelkek segítenek Tryphine-nek megszökni a várból, megszüli gyermekét, Tremeurt, és elrejti Conomar elől, azonban Tryphine halála után Conomar megtalálja fiát és megöli.

Tryphine egy breton szent volt, Conomar pedig egy tényleges breton uralkodó, egy gróf, aki királya meggyilkolásával vált uralkodóvá és feleségül vette annak özvegyét. Tryphine az ő második felesége volt, akit nagy valószínűséggel fiával együtt szintén meggyilkolt.

A kékszakállú herceg vára

Engem először a történet nyomasztó, horrorisztikus hangulata fogott meg leginkább, ezt a hangulatot szerettem volna visszaadni a képben az ablakréseken keresztül félszemmel, rettegve kitekintő feleségek tekintetein keresztül, ugyanakkor érzékeltetni a férfi és női lélek örök ambivalenciáját, mennyit vagyunk képesek adni magunkból, illetve mennyit tudunk elfogadni a másikból, biztos, hogy mindent tudnunk kell, a lélek legmélyebb bugyrait is fel kell kutatnunk?

A kék színt választottam meghatározónak a képhez, mégpedig hideg kobalt kéket, ezt a színt amúgy is szeretem alkalmazni a képeimen, legtöbbször Raw Umberrel keverve fekete helyett is ezt használom, és vöröset, ami a vért szimbolizálja, és szinte átszivárog a kékeken.

A kekszakallu herceg vara
A kékszakállú herceg vára

Kelemen Ágnes – A kékszakállú herceg vára
Különdíjat kaptam a festményemért! Köszönöm a támogatóimnak, Tarnai Mártának és Láng Benedeknek, és Máriának a meghívást!

radoczymaria

Radóczy Mária tűzzománc képe

Most következzenek a díjazottak.

kutasi tunde

Kutasi Tünde – 1. díj

petomark

Pető Márk – 2. díj

kontoreniko

Kontor Enikő – 3. díj

banyaigaborbertalan

Bányai Gábor Bertalan – Folyosó

A kekszakallu herceg vara
Haid Attila01

Haid Attila fotói

Győri Judit

Győri Judit képei

Filotás Viktória

Filotás Viktória kerámiája

Bekai Nagy Maja festménye

Mégegyszer a résztvevő művészek nevei, mert nem minden alkotásról van képem sajnos.

Bányai Gábor Bertalan
Filotás Viktória
Győri Judit
Haid Attila
Haszon Ákos
Kaszás Réka
Kelemen Ágnes
Kontor Enikő
Kutasi Tünde
Lakatos Bendegúz
Millavári Silvia
Molnár Zoltán
Palik Eszter
Pető Márk
Radóczy Mária
Sztrakay Orsolya
Zámori Zsófia

/ A fotók egy része saját, a többi Joó Attila munkája. /

Nézd meg ezeket a bejegyzéseket is!

Kiállítás a Játékszínben