A halál az élettel kezdődik. Tehát ez a kártyalap ‒ a nevével ellentétben ‒ az életről szól.

Az életkezdettel sokat foglalkozunk, izgalmas dolog valamibe belekezdeni, de nem szívesen gondolunk arra, hogy ami elkezdődik, az valamikor be is fog fejeződni.

A kezdet és a befejezés között játszma játékok sorozata működik. Gyerekekből felnőttek leszünk, a felnőttségben szülővé válunk. Amíg tart a gyermekkor addig lehetőségünk van megfigyelni, hogy a felnőttek mit hogyan csinálnak.

Lehet, hogy előző életeinkben már sok mindent megtapasztaltunk, de újra és újra belekezdünk minden életünkben a tanulási folyamatba, sok életen keresztül gyakoroljuk, hogy a dolgokat hogyan kell jól csinálni.

A képen egy cirkuszi mutatványként látjuk egy férfinek és egy nőnek a párkapcsolatát, amit a háttérben a gyerekek néznek. Ha szerencséjük van, elkaphatnak jó pillanatokat, nem csak rosszakat. Láthatjuk a férfi-női szerepekben, mennyire képes a férfi megtartani a nőt és a nő mennyire képes bízni a férfiben.

Ha egy kapcsolat tönkremegy és befejeződik, az egy kis-halál, kicsiben gyakoroljuk az élet befejezését. Sokszor majdnem bele is halunk egy-egy szakításba. Aki sokszor lett már szerelmes életében és sokszor szakított is, annak valószínű arra van szüksége, hogy gyakorolja a dolgok befejezésének folyamatát.

Az élet nem létezik a halál nélkül, és a halál nem létezik az élet nélkül. A dolgok befejezése nem kiszámítható. De tehetünk azért, hogy sokáig benne maradjunk az életben, lehetnek céljaink, hajlandóságot mutathatunk a fejlődésre.

De ki is írhatjuk magunkat az életből egy váratlannak tűnő balesettel vagy betegséggel. Ha megállunk a fejlődésben, vagy nem tudunk mit kezdeni az élettel. A halál lehetősége ott lebeg a fejünk fölött, ott figyel a bal felső sarokban, bármikorra rendelkezésünkre áll, ha menni akarunk.

A halálhoz szorosan kapcsolódik a szabad akarat, amellyel mi magunk határozzuk meg az életünk hosszát.